Ahogyan a vénás betegségekről szóló bejegyzésben is írtam, az injekciós visszérkezelés igen hatékony kezelési módszer, amennyiben megfelelő indikációval, megfelelő visszértágulatok esetén, helyes technikával, valamint gondos utókezeléssel alkalmazzuk. A kezelés sikerességéhez mindezekre szükség van. Lássuk először, hogy milyen értágulatok esetén alkalmazhatjuk sikerrel az injekciós visszérkezelést (szkleroterápiát)!
Indikációk:
Seprű- vagy pókhálóvénák: 1-2 mm átmérőjű vöröses-kékes értágulatok, melyek nyomásra alig halványulnak el, és álló testhelyzetben erőteljesebb megjelenésűek lehetnek. Többnyire esztétikai panaszt okoznak
Retikuláris visszértágulatok: 2-4 mm átmérőjű értágulatok, melyek a bőrből elődomborodhatnak, sötét kékes-lilás színűek, nyomásra alig halványulnak el. Ezek már fájdalmat, feszülést okozhatnak a betegnek.
Körülírt oldalági visszértágulatok: A visszérműtétet követően visszamaradhatnak a műtéti technikával megfelelő esztétikai eredménnyel el nem távolítható vagy el nem távolított értágulatok, melyek a műtétet követően szkleroterápiával kezelhetők.
Az injekciós kezelés módja:
A beteg fekvő, vagy ritkábban lábat ülő testhelyzetében történik a kezelés. Álló testhelyzetben a nagyon vékony erek kezelése történik. A szkleroterápia során nagyon vékony (27-30 G) tűvel történik a szklerotizáló szer vénába fecskendezése, mely egy felnőtt számára csekély fájdalommal jár. Az első kezelés alkalmával csak egy tesztdózis kerül beadásra, mivel nagyon ritkán helyi allergiás bőrreakció alakulhat ki. A kezelés a bőrterület fertőtlenítésével kezdődik. Az ér vastagsága szabja meg, hogy milyen töménységű oldatot használunk fel (Aethoxysklerol 0,5%, 1%, 2%). A kezelést követően a végtagra rugalmas pólyát helyezünk fel. (A hatásmechanizmus a következő: a szer az érbelhártyát roncsolja és a rugalmas pólya nyomása összepréseli a vénafalakat, melyek így összetapadnak és elhegesednek.) Ebből is látszik, hogy milyen fontos a kezelést követő kompressziós pólyázás megfelelő alkalmazása.
A kezelés utáni teendők, tanácsok:
A kompressziós pólyát a kezelést követően 48 órán át folyamatosan viselni kell, tisztálkodáskor sem szabad eltávolítani. A kezelést követően aktív pihenés, nem túl fárasztó mozgás javasolt. Közvetlenül a kezelést követően egy 30 perces sétát szoktunk javasolni, hogy a mélyvénás keringés fokozódjon. A kompressziós pólya 48 óra elteltével eltávolítható, és további 2 hétig még nappalra javasolt a viselése. Kezelés után 3-4 hétig a napozást, szoláriumot, szaunázást kerülni kell, mivel a kezelt terület felett a bőr barnásan elszíneződhet (pigmentáció). Ez az elszíneződés néhány hónap alatt eltűnik. Az esetek 30 %-ban a napfény kerülése ellenére is kialakulhat pigmentáció a kezelés vagy a szúrás helyén, azonban ez is néhány hónap alatt felszívódik. A kezelést követően 4-5 napig az intenzív mozgást, edzést szintén kerülni kell.
Az injekciós kezelés ellenjavallatai:
terhesség és szoptatás időszaka
túlérzékenység, allergia gyógyszerrel szemben
friss, vagy régebbi még nem gyógyult mélyvénás trombózis
végtagi verőérszűkület
fertőzés, gyulladás az alsó végtagokon
nem gyógyuló lábszárfekély
véralvadási zavarok
A szkleroterápia mellékhatásai:
Csalánkiütésszerű bőrelváltozások
Viszketés
Véraláfutás, bevérzés, elszíneződés
Vérrög kialakulása a kezelt-, vagy környező erekben.
A szkleroterápia korai szövődményei:
túlérzékenységi reakciók, kisebb bőrelhalások (4-6 hét alatt spontán, kis heggel gyógyulnak)
mélyvénás trombózis
A szkleroterápia késői szövődményei:
az értágulatok kiújulása, új értágulatok kialakulása