Keresés

Az érbetegségek megelőzése és diagnosztikája

Frissítve: márc 15

Általában a betegségek kialakulásának okait befolyásolható- és nem befolyásolható okokra oszthatjuk. A kor, a nem, a genetikai hajlam nem befolyásolható tényezők. A velünk született vagy szerzett betegségek, mint például a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás kezeléssel és rendszeres ellenőrzéssel jól szinten tarthatók.


Van azonban néhány általunk is befolyásolható hajlamosító tényező, ezeknek a kiküszöbölésével javíthatjuk az esélyeinket. Mik ezek az érbetegségekkel összefüggő hajlamosító tényezők?

Először mindenképpen a dohányzást kell említeni. Szinte közhely, azonban mégsem kap elég figyelmet a dohányzás káros hatása. Talán, ha jobban tisztában lennénk azzal, hogy pontosan mi is a gond a dohányzással az érbetegségek szemszögéből, akkor valószínűleg többen hagynának fel e káros élvezettel. Lássuk! A dohányzás az erekre szinte azonnali érösszehúzó hatással bír, emellett a régóta fennálló expozíció az érfalat károsítja, mégpedig oly módon, hogy érfalegyenetlenség, szűkület, majd idővel érelzáródás jöhet létre. A dohányos emberek vére sűrűbb (nagyobb a viszkozitása) a nemdohányzó emberekéhez képest. A sűrűbb vér folyási tulajdonságai (ezzel együtt az oxigén- és tápanyagszállító kapacitása) még ép érrendszer mellet sem előnyösek. Amennyiben a régóta tartó dohányzás következtében a sűrűbb vérnek szűkült érpályán kell áthaladnia, úgy a folyamat tovább romlik és vérrögképződés, érelzáródás alakul ki. Ezeknek tükrében azt gondolom, hogy saját elhatározást követően akár családi-, akár szakemberi segítséggel, de érdemes elhagyni a dohányzást, mielőtt a fent leírt folyamatok kialakulnak.


Másik fontos, és általunk is befolyásolható rizikófaktor az elhízás. Az elhízás és a túlsúly megállapítására klinikailag használt formula a testtömeg-index (BMI) kiszámítása. Ezt az értéket úgy kapjuk meg, ha a kg-ban mért testtömegünket elosztjuk a méterben mért magasságunk négyzetével. Pl: egy 92 kg-os 178 cm-es személy esetén: 92/1.782=29,037. Az index értékelése: 18,5 és 25 között normál testsúlyról, 25 és 30 között túlsúlyról és 30 felett elhízásról beszélünk. Az elhízás oka, hogy több kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit felhasználunk. A bevitt kalóriatöbblet általában szénhidrát, cukor, zsír, ezáltal emelkednek a vérzsír értékek, növekszik a koleszterin szint, nagyobb az esélye a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának. Ezek a tényezők mind hozzájárulnak az érszűkület kialakulásához, vagy a már meglévő folyamat romlásához. A testsúly csökkentésében az átgondolt és jól megtervezett életmódváltásnak van jó eredménye (a táplálkozás reformálása és a mozgásgazdag életmód bevezetése), a rohamszerű fogyókúrák nem célravezetők.



A következő, általunk is befolyásolható, érbetegségre hajlamosító tényező a mozgásszegény életmód. Ez a tényező gyakran kéz a kézben jár az elhízással. A rendszeres - és itt ezen van a hangsúly – testmozgás segít csökkenteni a vérben a káros koleszterin szintjét és az anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai révén segít a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét csökkenteni. Ahol a családban előfordul cukorbetegség, ott a diabétesz megelőző állapotait is érdemes időben felmérni (IGT, inzulinrezisztencia). Rendszeres mozgással csökkenthető a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a stroke kialakulásának esélye is.


A kockázati tényezők kiküszöbölése illetve csökkentése mellett azonban fontos a rendszeres időközönként végzett szűrővizsgálat is. Az érsebészeti vizsgálat semmiféle fájdalommal nem jár. A páciens kikérdezését, korábbi betegségeinek, panaszainak rögzítését követően fizikális vizsgálat következik. Ennek során meghallgatjuk a nyaki verőeret, áttapintjuk a hasat és típusos helyeken megtapintjuk a perifériás artériákat. Megvizsgáljuk az alsó végtagi vénatágulatokat is. Az alsó- és felső végtagi artériás nyomás hányadosa, a boka-kar index, aminek megmérése folyamatos hullámú (CW) doppler ultrahangkészüléksegítségével történik. Ez azt jelenti, hogy a boka felett a lábra vérnyomásmérő mandzsettát helyezünk, és ultrahang segítségével mérjük a perifériás verőerek nyomását. Ugyanezzel az eszközzel tájékozódunk a vénás keringés állapotáról is. Amennyiben nem találunk kóros eltérést, további műszeres vizsgálatra vagy beavatkozásra nincs szükség. További diagnosztikai eljárást akkor tervezünk, ha a páciensnél valami kóros eltérést észleltünk. Panaszmentes beteg esetén is hallhatunk zörejt a nyaki verőéren vagy a lágyéki artéria felett, tapinthatunk kórosat a hasban, így a korai stádiumú érbetegséget is felismerjük és kezelését (rendszerint ekkor még önmagában gyógyszeres) idejében elkezdhetjük.

87 megtekintés

Dr. Nagy Tibor PhD

érsebész szakorvos

egyetemi adjunktus

Rendelések

PTE-KK Érsebészeti Klinika

7624 Pécs, Ifjúság útja 13.

Tel: +36 72 536-000

E-mail: tibor.nagy@aok.pte.hu

Magánrendelés

Egészségfejlesztési Iroda

7200 Dombóvár, Pannónia út 56.

Tel: +36 30 5522-624

Email: ersebeszet.dombovar@gmail.com

  • Facebook

© 2020 Nagy Tibor