Keresés

Az érbetegségek megelőzése és diagnosztikája

Frissítve: 2020. márc 15.

Általában a betegségek kialakulásának okait befolyásolható- és nem befolyásolható okokra oszthatjuk. A kor, a nem, a genetikai hajlam nem befolyásolható tényezők. A velünk született vagy szerzett betegségek, mint például a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás kezeléssel és rendszeres ellenőrzéssel jól szinten tarthatók.


Van azonban néhány általunk is befolyásolható hajlamosító tényező, ezeknek a kiküszöbölésével javíthatjuk az esélyeinket. Mik ezek az érbetegségekkel összefüggő hajlamosító tényezők?

Először mindenképpen a dohányzást kell említeni. Szinte közhely, azonban mégsem kap elég figyelmet a dohányzás káros hatása. Talán, ha jobban tisztában lennénk azzal, hogy pontosan mi is a gond a dohányzással az érbetegségek szemszögéből, akkor valószínűleg többen hagynának fel e káros élvezettel. Lássuk! A dohányzás az erekre szinte azonnali érösszehúzó hatással bír, emellett a régóta fennálló expozíció az érfalat károsítja, mégpedig oly módon, hogy érfalegyenetlenség, szűkület, majd idővel érelzáródás jöhet létre. A dohányos emberek vére sűrűbb (nagyobb a viszkozitása) a nemdohányzó emberekéhez képest. A sűrűbb vér folyási tulajdonságai (ezzel együtt az oxigén- és tápanyagszállító kapacitása) még ép érrendszer mellet sem előnyösek. Amennyiben a régóta tartó dohányzás következtében a sűrűbb vérnek szűkült érpályán kell áthaladnia, úgy a folyamat tovább romlik és vérrögképződés, érelzáródás alakul ki. Ezeknek tükrében azt gondolom, hogy saját elhatározást követően akár családi-, akár szakemberi segítséggel, de érdemes elhagyni a dohányzást, mielőtt a fent leírt folyamatok kialakulnak.


Másik fontos, és általunk is befolyásolható rizikófaktor az elhízás. Az elhízás és a túlsúly megállapítására klinikailag használt formula a testtömeg-index (BMI) kiszámítása. Ezt az értéket úgy kapjuk meg, ha a kg-ban mért testtömegünket elosztjuk a méterben mért magasságunk négyzetével. Pl: egy 92 kg-os 178 cm-es személy esetén: 92/1.782=29,037. Az index értékelése: 18,5 és 25 között normál testsúlyról, 25 és 30 között túlsúlyról és 30 felett elhízásról beszélünk. Az elhízás oka, hogy több kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit felhasználunk. A bevitt kalóriatöbblet általában szénhidrát, cukor, zsír, ezáltal emelkednek a vérzsír értékek, növekszik a koleszterin szint, nagyobb az esélye a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának. Ezek a tényezők mind hozzájárulnak az érszűkület kialakulásához, vagy a már meglévő folyamat romlásához. A testsúly csökkentésében az átgondolt és jól megtervezett életmódváltásnak van jó eredménye (a táplálkozás reformálása és a mozgásgazdag életmód bevezetése), a rohamszerű fogyókúrák nem célravezetők.



A következő, általunk is befolyásolható, érbetegségre hajlamosító tényező a mozgásszegény életmód. Ez a tényező gyakran kéz a kézben jár az elhízással. A rendszeres - és itt ezen van a hangsúly – testmozgás segít csökkenteni a vérben a káros koleszterin szintjét és az anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai révén segít a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét csökkenteni. Ahol a családban előfordul cukorbetegség, ott a diabétesz megelőző állapotait is érdemes időben felmérni (IGT, inzulinrezisztencia). Rendszeres mozgással csökkenthető a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a stroke kialakulásának esélye is.


A kockázati tényezők kiküszöbölése illetve csökkentése mellett azonban fontos a rendszeres időközönként végzett szűrővizsgálat is. Az érsebészeti vizsgálat semmiféle fájdalommal nem jár. A páciens kikérdezését, korábbi betegségeinek, panaszainak rögzítését követően fizikális vizsgálat következik. Ennek során meghallgatjuk a nyaki verőeret, áttapintjuk a hasat és típusos helyeken megtapintjuk a perifériás artériákat. Megvizsgáljuk az alsó végtagi vénatágulatokat is. Az alsó- és felső végtagi artériás nyomás hányadosa, a boka-kar index, aminek megmérése folyamatos hullámú (CW) doppler ultrahangkészüléksegítségével történik. Ez azt jelenti, hogy a boka felett a lábra vérnyomásmérő mandzsettát helyezünk, és ultrahang segítségével mérjük a perifériás verőerek nyomását. Ugyanezzel az eszközzel tájékozódunk a vénás keringés állapotáról is. Amennyiben nem találunk kóros eltérést, további műszeres vizsgálatra vagy beavatkozásra nincs szükség. További diagnosztikai eljárást akkor tervezünk, ha a páciensnél valami kóros eltérést észleltünk. Panaszmentes beteg esetén is hallhatunk zörejt a nyaki verőéren vagy a lágyéki artéria felett, tapinthatunk kórosat a hasban, így a korai stádiumú érbetegséget is felismerjük és kezelését (rendszerint ekkor még önmagában gyógyszeres) idejében elkezdhetjük.

88 megtekintés0 hozzászólás

Dr. Nagy Tibor PhD

érsebész szakorvos

egyetemi adjunktus

Rendelések

Tolna Megyei Balassa János Kórház, Érsebészet

7100 Szekszárd, Béri Balogh Ádám utca 5-7

Tel: +36 74 501-500

Magánrendelés

Egészségfejlesztési Iroda

7200 Dombóvár, Pannónia út 56.

Tel: +36 30 5522-624

Email: ersebeszet.dombovar@gmail.com

  • Facebook

© 2020-2021 Nagy Tibor