Keresés

Vénás betegségek: A visszérbetegség és kezelése

Az alsó végtagi vénás betegségek akut és krónikus formában jelentkezhetnek, érinthetik a felületes és a mélyvénás rendszert (visszérbetegség, poszttrombotikus szindróma, visszérgyulladás- és trombózis, mélyvénás trombózis). A krónikus forma hátterében leggyakrabban mind a felületes, mind a mélyvénás rendszerben a vénabillentyűk elégtelensége áll, mely fokozatosan alakul ki és progresszív jellegű. A vénabillentyűk feladata, hogy a vért az alsó végtag vénáiban a megfelelő irányba átengedjék, az ellenkező irányba viszont ne. Amikor a vénabillentyű zárása elégtelenné válik, a vér visszaáramlásából, pangásából és ezek következményeiből alakulnak ki a tünetek. A mélyvénás billentyűelégtelenség gyakran mélyvénás trombózis „gyógyulása” következtében alakul ki, a felszínes rendszerben (visszérbetegség)azonban nincs egy jól meghatározható kiváltó tényező, a betegség kialakulása multifaktoriális. Számos hajlamosító tényező és anatómiai, keringéspatológiai faktor szerencsétlen együttállása következtében alakul ki a betegség.

A hajlamosító tényezők között tartjuk számon a veleszületett-, öröklött hajlamot, álló testhelyzetet, ülőmunkát, mozgásszegény életmódot, súlyfelesleget, terhességet, fogamzásgátlók szedését és egyéb hormonális hatásokat.

A visszérbetegség leggyakoribb tünetei: „nehézláb”-érzés, esti végtagfáradtság, éjszakai lábikragörcsök, helyi égő érzés, az érintett területen bőrviszketés, látható visszértágulatok az alsó végtagon, bokatáji, lábszári dagadás (ödéma), előrehaladott esetben lábszárfekély.

A visszérbetegség kezelése: A kezelési lehetőségek spektruma széles. A megfelelő kezelés megválasztása a betegség okozta panaszok jellegétől, a betegség kiterjedésétől, súlyosságától, az anatómiai elváltozásoktól és az esetlegesen előforduló szövődmények előfordulásától függ.

A visszérbetegség kezelése: A betegség enyhébb, kezdeti stádiumában a konzervatív kezelés választandó. Alappillére a kompressziós terápia (a vénafal elveszett rugalmasságának kívülről történő korrekciója, a vénabillentyűk záródási hatásfokának javítása). Megelőzésre vény nélkül kapható I-es kompresszió-fokú harisnya használható. Kialakult panaszok, tünetek esetén a vényköteles II-es kompresszió-fokú harisnya vagy pólya megfelelő. Emellett alkalmazhatunk különböző gyógyszereket, melyek a vénás- és nyirokkeringést serkentve segítik a panaszok csökkentését (Detralex, Venotec, Vessel Due). Kiterjedt-, a fő vénás törzset is érintő billentyűelégtelenség esetén a műtét a választandó kezelés. A visszérműtét lényege, hogy az elégtelen vénás főtörzs összeköttetéseit megszakítjuk és a törzset egy szondával eltávolítjuk. Az oldalági visszereket apró, szúrt sebekből távolítjuk el a bőr alatti szövetből. A műtét után 2 hétig szigorú kompressziós pólyázás javasolt, valamint véralvadásgátló injekció átmeneti alkalmazása. A visszértágulatok speciális formájában, (seprűvisszeresség, pókhálóvisszeresség) valamint az enyhébb, csak kisebb oldalágakat érintő vénatágulatok kezelésében igen jó esztétikai és funkcionális eredménnyel alkalmazhatjuk a szkleroterápiát (injekciós visszérkezelés). Ez járóbetegként végezhető beavatkozás. Ilyenkor véna belsejébe a lehető legvékonyabb tűvel, szinte fájdalmatlanul befecskendezett anyag az érbelhártya károsítása révén a vénafal összetapadását okozza, így abban a keringés megszűnik, ennél fogva láthatatlanná válik. Kezelést követően az érintett területre kompressziós pólya felhelyezése történik, melyet az eredményesség növelése érdekében legalább másnap reggelig célszerű fennhagyni. A kezelések számát a folyamat kiterjedtsége határozza meg. A kezelést követően a mozgás, sportolás szinte azonnal megengedett, azonban a napozás és a szolárium néhány hétig kerülendő, mert ennek hatására a bőr a kezelt területen barnásan elszíneződhet. Nem ritkán a kezelt területen a vénák gyulladásos folyamata is kialakul, ilyenkor kifejezettebb esetben lokálisan hűtés, Lioton vagy SP54 géles kezelés javasolt. Artériás érszűkület esetén a szleroterápia abszolút ellenjavallt!

A visszérbetegség szövődményei: A visszeres panaszokhoz a kitágult vénák, a rosszul működő vénás billentyűk vezethetnek. A tágulatokban pangó vér a visszaáramló vér áramlási viszonyait rontja. A kitágult öblökben a vér besűrűsödik, felületes trombózis, következményes vénagyulladás alakul ki, amely jelentős fájdalommal jár. Felületes visszérgyulladás esetén a tágult véna mentén piros, fájdalmas csomót, köteget tapinthatunk. Ilyenkor fontos a vénagyulladás és következményes vérrögképződés kiterjedésének meghatározása, mert a kezelést ez szabja meg. Lokalizált esetben fájdalomcsillapítás, hűtés, jegelés, Lioton vagy SP54 géles kezelés, kompressziós pólya és véralvadásgátló injekció alkalmazása javasolt. A felszínes vénák mélyvénás beömlési pontjait megközelítő esetekben műtét javasolt, amely során egy pici metszésből felkeressük a vénát és lekötjük a mélyvénás belépési pontot. Ezzel kerülhetjük el a következő, súlyos szövődmény kialakulását, amely a gyulladás és vérrögképződés mélyvénára való terjedése, a mélyvénás trombózis. A mélyvénás trombózis veszélyes kórkép. A mélyvénában lévő vérrög elsodródása esetén akár tüdőembóliát és halált okozhat. A mélyvénás trombózis kezelése kórházi kezelést igényel, véralvadásgátló gyógyszer tartós beállításával belgyógyászati osztályon. A szövődmények között a következő súlyos szövődmény a lábszárfekély kialakulása. Tisztán vénás lábszárfekély kialakulásához súlyos vénás keringészavar vezet, régóta fennálló előrehaladott, kiterjedt vénás betegség következtében. Kezelésében fontos a „fenntartó” véna megtalálása és -legtöbbször- műtéti úton történő eltávolítása. Ezután a fekély rendszeres sebkötözés mellett meggyógyul. További ijesztő szövődménye a visszérbetegségnek a visszér ruptúra (visszérvérzés). Előrehaladott esetben egy vénatágulat felett a bőr nagyon elvékonyodik, a bőr alatt szinte közvetlenül a gyengült érfallal bíró véna látható, így minimális erőbehatásra, sérülésre erős vénás vérzés indul meg a területről. Ez a vérzés ijesztő lehet, mivel nagyobb mennyiségű vérvesztéshez is vezethet és a pangó vénás vér megnövekedett nyomása miatt akár spriccelő jelleggel távozhat a sebből, összetéveszthetően egy artériás vérzéssel. Kezelése: Az érintett végtagot a magasba emeljük, a sebet egy törlővel vagy akár zsebkendővel tenyerünkkel leszorítjuk, majd az egész végtagra az ujjak tövétől a comb felső harmadáig szorosan pólyát helyezünk fel és a beteg végtagját felpolcoljuk. Az esetek legnagyobb részében a vérzés ettől megáll. Véralvadásgátolt betegek esetén sor kerülhet a véna aláöltésére és lekötésére.

Online időpontfoglalás

174 megtekintés

Dr. Nagy Tibor PhD

érsebész szakorvos

egyetemi adjunktus

Rendelések

PTE-KK Érsebészeti Klinika

7624 Pécs, Ifjúság útja 13.

Tel: +36 72 536-000

E-mail: tibor.nagy@aok.pte.hu

Magánrendelés

Egészségfejlesztési Iroda

7200 Dombóvár, Pannónia út 56.

Tel: +36 30 5522-624

Email: ersebeszet.dombovar@gmail.com

  • Facebook

© 2020 Nagy Tibor